Vissza a nyitólapra
Magyar Vendéglátók Ipartestülete 1991 óta
TOP-Teríték1
Regisztrációs lap új MVI tagsághoz Ha még nem tagja az MVI-nek, akkor itt tudja
letölteni a csatlakozáshoz szükséges adatlapot.
Ha még nem döntötte el, hogy regisztráljon-e a
tagságra, kattintson ide.
MVI a Facebookon MVI a YouTube-on
Üdvözöljük a Magyar Vendéglátók Ipartestületének hivatalos honlapján!
 
székhely: 1138 Budapest, Párkány utca 46. fszt. 3.
iroda és levelezési cím: 1039 Budapest, Piroska utca 2.
e-mail: info@mvi.hu
tel.:  0620/500-6577
www.facebook.com/vendeglatok
 
logo uj

Magyar Közlöny - 2020.12.22. 

A Magyar Közlönyben megjelent az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a vendéglátó üzlettípusokat is.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása értelmében az új 4. melléklet szerinti vendéglátó üzlettípust a kereskedő (vendéglátó vállalkozó) legkésőbb 2021. március 31-ig köteles bejelenteni a jegyzőnek.
A hivatkozott kormányrendelet a mellékelt közlönyben, a "Tovább" gombra kattintva olvasható: TOVÁBB

Sörtörvény módosítás

Megjelent a Magyar Közlönyben a kereskedelmi törvény újabb módosítása a sörök értékesítésével kapcsolatban. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény többek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

·         „7/B. § (1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet)egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.

·         (2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

·         (3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.

·         (4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát − a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.

A törvény által korábban érintett italfajták körét (sör, üdítőital és természetes ásványvíz) módosították, illetve bővítették, amelyek a következők: sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)

A csapolt sörön kívül a fenti italok esetében a vendéglátó üzlet köteles termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani. A ”kizárólagos szerződéssel” rendelkező vendéglátóhelyeknek 2021. augusztus 1-jétől, az azzal nem rendelkezőknek pedig 2021. március 1-jétől kell alkalmazni ezt a szabályt.

A kisüzemi csapolt sör esetében pedig úgy módosították a törvényt, hogy annak nem az értékesítésre kerülő összes sörmennyiség, hanem az értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át kell elérnie.

A jogszabály megfelelő értelmezéséhez hivatalosan kértük a GVH állásfoglalását, ahonnan előbb Cseresnyés Péter államtitkár úrhoz, majd pedig Rogán Antal miniszter úrhoz irányítottak bennünket. Bízunk benne, hogy a törvénymódosítás után választ fogunk kapni a kérdéseinkre.

A hivatkozott törvénymódosítás a mellékelt közlönyben található: TOVÁBB


Magyar Közlöny - 2020.11.13. 

Megjelent a Magyar Közlönyben az elvitelre kínált ételek áfacsökkentését szabályozó kormányrendelet. Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 5%-os áfakulcs érvényes az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 2020. november 14-től december 11-ig, illetve a "zárva tartás" meghosszabbítása esetén legkésőbb 2021. február 8-ig. A kedvezményes áfakulcs ugyanazon vendéglátóhelyeknél érvényesíthető (étkezőhelyi – éttermi, mozgó – vendéglátásban), ahol korábban a helyben fogyasztás esetén alkalmazhatták, illetve korlátozás hiányában alkalmazhatnák az 5%-os áfakulcsot. Ugyanakkor az 5%-kos áfakulcs a szállítási díjra nem alkalmazható, így az külön kezelendő.

A konkrét rendeleti szabályozást a "Tovább" gombra kattintva olvashatják: TOVÁBB


Magyar Közlöny - 2020.11.10. 

A miniszterelnöki bejelentésnek megfelelően megjelent a Magyar Közlönyben a vendéglátóhelyek – előreláthatóan 30 napos, 2020. december 11-ig tartó – bezárásával kapcsolatos szabályokat tartalmazó kormányrendelet, ami itt olvasható:TOVÁBB
 
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges. Igazolási formanyomtatvány itt: TOVÁBB
 
Az éttermek (vendéglátóhelyek) vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni.
A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába.
Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak. Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
 
A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok
3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
b) munkavégzés céljából,
c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre,
a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából
este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
 
(Ennek megfelelően munkavégzés esetén lehetőség van a kijárási tilalom alóli mentességre, de ezt okirattal igazolni kell. Ehhez a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján a mellékelt igazolást tette közzé, amely magában foglalja a minimálisan elvárt tartalmi követelményeket.)
 
Maszkviselési szabályok
 
1. § (1) szerint a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben
(a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. Azt a személyt, aki a maszkot az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
 
A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
 
8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel
tilos tartózkodni.
(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(Ennek megfelelően a tavaszi záráshoz hasonlóan megengedett az ételek, italok elvitelre történő értékesítése és házhoz szállítása.) 
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
A védelmi intézkedések betartatásáról a vendéglátó üzlet, üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
(A rendeletből sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy az irodaházakban működő éttermek nyitva lehetnek-e vagy sem. Ennek tisztázására indokolt egy hivatalos állásfoglalást kérni.)
A házhoz szállítás adminisztratív terheinek csökkentéseként a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység, illetve csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
 
Az este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben az üzleteknél előírt zárva tartási szabályok a vendéglátó üzletekre nem vonatkoznak.

Ellenőrzés:

A Magyar Honvédség bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Az előírást megszegő üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhatnak ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatják. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesíthetik a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál. A bírságot kiszabó határozat ellen nem lehet fellebbezni és az erről szóló határozat véglegessé válásától (jogerőre emelkedésétől) számított 15 napon belül be kell fizetni a rendőrség által közölt számlaszámra.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

A közfeladatot ellátó szerv vagy személy kérheti a védekezéshez szükséges eszköz (pl. orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz) Állami Egészségügyi Ellátó Központ általi beszerzését, ha saját maga igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tudná azt beszerezni.

Adó- és járulékkedvezmények:

2020. november hónapraegyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatóknak

– nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– mentesülnek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.

Az érintett tevékenységi körök:

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis a májustól októberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.

A fenti kedvezmények szabályai:

– a kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020.11.11. napon már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

– a mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

A kedvezmény nem automatikus, külön kérelmet kell rá benyújtani (még nem ismert hogy  milyen formában: 08-as bevallásban, e-papíron, vagy külön nyomtatványon kell bejelenteni).

Más támogatásokkal együtt is igénybe vehető, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

Munkahely-megtartó bértámogatás:

A felsorolt tevékenységet főtevékenységként végzők 2020. november hónapra munkahely-megtartó bértámogatást is kaphatnak az alábbiak szerint.

A munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 %-ának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

– a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

– a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központhoz) kell benyújtani, mely a támogatás odaítéléséről 8 munkanapon belül határozatban dönt.

Ez is igénybe vehető más támogatásokkal együtt, de csak addig, amíg az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

Erre is vonatkozik az iratok 10 évig történő megőrzési kötelezettsége.

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

Ennek feltétele, hogy

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020.11.08. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

– a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e  rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak (2020.12.10-ig).

Ezen – EU szerződés 107.cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatás – részletes szabályait külön kormányrendeletben fogják közzétenni, de akit érint, annak javasolt a 485/2020. (XI.10.) Kormányrendeletet részletesen megismerni, ebben szerepelnek a támogatás minősítésének kritériumai, illetve számításának pontos leírása.

Kiegészítés, magyarázat:

A rendelet szerint: "Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett." A 62/2011-es VM rendelet alapján ételnek minősül az alapanyagokból, illetve feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is.


KIK LETTEK A 2020. ÉVI GUNDEL-DÍJAZOTTAK?

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2020. szept. 23-án - Gundel Károly születésnapján - megtartotta hagyományos Kitüntetési Bizottsági ülését. A szakma idén 7. alkalommal döntött Gundel Károly-díjazott személyéről. 

A Kitüntetési Bizottság 19 tagja 15 jelölt közül választotta ki azt a személyt, akit a méltónak talált a „szakma Kossuth-díjára”. A Kitüntetési Bizottság a 2020. évi Gundel Károly-díjat dr. Csizmadia Lászlónak, a BGE KVIK nyugalmazott főigazgatójának és Molnár Attilának, az Arany Kaviár Étterem tulajdonosának ítélte oda.
 
A díjazottakról:
 
dr. Csizmadia László
 
BGF KVIK nyugalmazott főigazgatója. Jogi végzettsége után megszerezte a szakács, felszolgáló, portás szakmai képesítéseket is. A HungarHotels egri Önelszámoló igazgatói székét váltotta fel 1968-ban a főiskola elődintézményének docensi székéért. Kezdetben a Vendéglátás Szervezése Tanszéken tanszék hallgatóit képezte, majd főiskolai tanárként átvette 1995-ben az Idegenforgalmi Tanszék, valamint a Vendéglátó és Idegenforgalmi Intézet vezetését. Nagy szerepet vállalt a főiskola eurokonform idegenforgalmi tanterveinek kidolgozásában és magyar, német, angol nyelven való bevezetésében, valamint a főiskola nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében is. Jelenleg is több társadalmi és szakmai szervezet tagja. A BGE Arany Pecsétgyűrű kitüntetés birtokosa.
 
CsL
 
Molnár Attila
 
A gasztronómiai megújulás és fejlődés kiemelkedő hazai „nagykövete”, a ’fine dining’ elkötelezett híve. Nagy hangsúlyt fektet a vendéglátást tanuló fiatalok oktatására és karrierjének elindítására. Vendéglátós dinasztia sarja, a Jakabffy-iskola egyik „tagja”. Étterme, az Arany Kaviár 2005 és 2020 között - 3 év kivételével - minden évben elnyerte a Dining Guide „Magyarország Legjobb 10 Étterme” díját. 2001 óta minden évben magáénak mondhatja a „Best of Budapest” „Legjobb Orosz Étterem” titulusát. 2011-ben az étterem tulajdonosai (Nyíri Szásával) megkapták a „Best of Budapest” „Év Éttermesei”-nek járó különdíjat. 2012-ben az MVI tagsága az „Év Vendéglőse” díjat adományozta munkája elismeréseként. Étterme 2007 óta szerepel a Michelin Guide ajánlotta vendéglátóhelyek között. 2019-ben „Az Év borlapja”, 2020-ban „Az év éttermi szervize” díjat kapta a TOP10 Étterem Magyarország Dining Guide-tól. A Gaullt Millau 1 szakács sapka díját 2010, 2011 és 2012-ben is megítélték részükre. Nevéhez fűződik az „Arany Kaviár Gourmet Selection” a magyarországi kaviár, illetve tokhal forgalmazása. Társtulajdonos az Accent Hotel Managementben, tulajdonos, üzletvezető és alapító a MoszkvaTér orosz bisztróban. A Pannon Gasztronómiai Akadémia alapító és elnökségi tagja, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia alelnöke, tagja a Magyar Vendéglátók Ipartestületének és a Chaine des Rotisseurs Egyesületnek.
 
MA
 
A Gundel-díj idei ünnepélyes átadása a kialakult járványhelyzet miatt elmarad, arra a jövő évben megrendezendő MVI Gálaebéden kerül majd sor.

Az MVI megtartotta éves közgyűlését

2020. aug. 5-én sikeresen lezajlott az MVI közgyűlése.

A jelenlévő tagok egyhangúlag elfogadták a 2019. évi elnöki és pénzügyi beszámolót. Ez utóbbit a Felügyelő Bizottság 3 tagja felülvizsgálta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Szintén egyöntetűen elfogadta a közgyűlés a 2020. évi költségvetési- és cselekvési tervet is.

A 2020. évi cselekvési terv főbb pillérei:

  • a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítését célzó javaslatok megfogalmazása, illetve ezzel összefüggésben a vendéglátó vállalkozások szakmai támogatása
  • az ÁFA-szabályozás egyszerűsítése és a reprezentációt terhelő adók jelentős csökkentése – együttműködve a kormányzattal és az MTÜ-vel
  • a borravalóval és a felszolgálási díjjal kapcsolatos jogszabályi változások tisztázása, valamint az MVI és a NAV közötti tárgyalások folytatása
  • az MTÜ-vel való együttműködés a vendéglátás-fejlesztési stratégia kidolgozásában, az NTAK-hoz való csatlakozásban és a vendéglátóhelyek minősítésében, valamint egyéb témákban (pl. Íztérkép összeállítása, deregulációs javaslatok megfogalmazása, Kajla program, SZÉP kártya elfogadóhelyek népszerűsítése)
  • az MVI továbbra is támogatja az MKIK turizmus-vendéglátás Ágazati Készségtanácsának munkáját, valamint részt vesz szakmai konferenciákon, versenyeken, illetve támogatja is azokat (pl. Chaine szakácsverseny, Közétkeztetési szakácsverseny, Gundel iskola versenye, Cukrász Ipartestület versenye)
  • VIMOSZ-MVI konzorciumban az atipikus foglalkoztatás elősegítését célzó GINOP-projekt megkezdése (amennyiben a pályázatot megnyerjük), valamint a Gundel mentorprogram továbbvitele a megvalósítás felé

A közgyűlés döntött a Gundel Károly-díjra való meghirdetéséről is, melyre aug.10. -szept. 11-ig lehet mad küldeni a jelölésket. A jelölés felhívása itt a honlapon is olvasható aug. 10-től. 

közgy2020

Az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről szóló tájékoztatóját - 2020.09.24.

A MVI fontosnak tartja, hogy az érdekképviseleti tevékenység mellett szakmai tájékoztató anyagokkal, állásfoglalásokkal is segítse a vendéglátó vállalkozások munkáját, illetve azok jogszabálykövető magatartását.

Az új társadalombiztosítási törvényhez kapcsolódó járulékszabályokra figyelemmel, az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről korábban készített tájékoztató anyagát. A hatályos szabályozás szerint a felszolgálási díj 2020. július 1-től járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után már nem a foglalkoztató fizet – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni. Emellett július 1-jétől a fizetendő járulék alapjának a nettó (ÁFA nélküli) felszolgálási díjat kell tekinteni, nem a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetett összeget. A borravaló esetében pedig megszűnt a 15%-os nyugdíjjárulék önkéntes fizetésének lehetősége. Ugyanakkor az Szja tv. alapján a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló továbbra is személyi jövedelemadó-mentes bevételnek minősül.

Mindezeken kívül bekerült a tájékoztatóba, hogyha a borravalót bankkártyás fizetés során a pincér külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőre, akkor megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a vállalkozás bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá,továbbá a felszolgálók a vállalkozás belső szabályzatának megfelelően jutnak hozzá a borravalóhoz. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles. Mindemellett az anyagban kiegészítésként szerepel továbbá az is, hogy a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.

Az aktualizált tájékoztató a tovább gombra kattintva olvasható: TOVÁBB


Az MVI statisztikai helyzetjelentése a vendéglátásról

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 2016 óta minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A 2019-es évről szóló helyzetjelentést ismételten Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával. A helyzetjelentés alapvetően a KSH által közzétett statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyből megismerhető a vendéglátás ágazat 2019-es teljesítménye, így többek között a vendéglátó hálózat jellemzői, a folyó és változatlan áras forgalom alakulása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint európai összehasonlításban a vendéglátásra és a szálláshely-szolgáltatásra érvényes ÁFA-kulcsok is. 
 
A 2019-es adatok alapján a vendéglátóhelyek száma 2018-hoz képest lényegében nem változott (összesen 51 ezer üzlet, 45 ezer kereskedelmi és 6 ezer munkahelyi), viszont az üzletek forgalma (1466 milliárd Ft) folyó áron több mint 14%-kal, változatlan áron pedig 7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A vendéglátásban a fogyasztói árak 6,7%-kal nőttek, miközben azok nemzetgazdasági szinten csak 3,4%-kal emelkedtek 2019-ben.
A turizmusban foglalkoztatottak számát tekintve (több mint 400 ezer fő) minden harmadik ember a vendéglátásban dolgozik.  A vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 219 ezer Ft (nettó 146 ezer Ft) volt 2019-ben, amely 12,4%-kal több az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók keresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-át teszi ki. A munkaerőhiány szempontjából a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban az üres álláshelyek aránya 2,2%-os volt 2019 végén, amely szinte megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal (2,3%). 
 
2018. január 1-jétől az étkezőhelyi (éttermi, mozgó) vendéglátásban az étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 5%-os ÁFA-kulcs érvényes. Emellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot kell fizetniük az érintett vendéglátóhelyeknek. A vendéglátás egy részére vonatkozó 5%-os ÁFA-kulcs európai összehasonlításban Románia és Ausztria (ideiglenesen 5%) mellett a második legalacsonyabb, ennél csak Luxemburgban alacsonyabb az ÁFA (3%). Ugyanakkor a kedvezményes ÁFA-kulcsot alkalmazó országokban jellemzően valamennyi vendéglátó szolgáltatás (kivéve az alkoholos italokat) a kedvezményes adómérték alá van sorolva, továbbá nem tesznek különbséget a helyben fogyasztás és az elvitelre tört&eacut
Partnereink Partner - vendéglátás logóMaresz25Turizmus.comTrade Magazin
Copyright MVI • Magyar Vendéglátók Ipartestülete • Cím: Bp. 1138 Párkány utca 46. • Tel./Fax: +36 20 500 65 77 • Email: info@mvi.hu , monika.feher@mvi.hu • Adatkezelési Tájékoztató